Közgyűlés és társasági szerződés

Ipartestületünk rendes, évi közgyűlése idén április 27-én esedékes.
Az alábbiakban egy társasági szerződés tervezetét olvashatják.

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE

1.1 A Társaság cégneve: Közép-Magyarországi Ipartestületek Szövetsége Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
1.2 A Társaság rövidített elnevezése: Ipartestületek Szövetsége Nonprofit Kft.
1.3 A Társaság cégneve angolul: .
1.4 A Társaság székhelye: 2220. Vecsés, Telepi út 58.

1. A TÁRSASÁG TAGJAI

Ipartestületek felsorolása

2. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

3.1 A Társaság célja és fő tevékenysége a szakképzés, gyakorlati képzés szervezése, iskolarendszerű és iskola rendszeren kívüli szakképzés, oktatás, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok képzésének biztosítása, ezzel is elősegítve, hogy a társadalmi életben az esélyegyenlőség számukra megteremthető legyen és megtalálják helyüket a munkaerő piacon.

A Társaság feladata a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása.

3.2 A Társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség-és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet végez. Szolgáltatásaiban – tagjain kívül – bárki részesülhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a Társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében kiegészítő jelleggel folytat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti.
A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A Társaság közhasznú tevékenysége során elsősorban olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény – ide értve különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (továbbiakban: “Flt.”), a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: “Szt.”), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, a 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztések támogatásáról, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy az illetékes önkormányzatnak kell gondoskodnia. Részletezve (zárójelben TEÁOR‘08 megjelöléssel):

3.3 Társaság cél szerinti közhasznú tevékenysége

A) A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjába foglalt tevékenységek közül az alábbiakat végzi:

• tudományos tevékenység, kutatás;
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
• kulturális tevékenység;
• környezetvédelem,
• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
• fogyasztóvédelem;
• munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése -ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások;
• közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások.

B) A Társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei TEÁOR‘08 megjelöléssel

A Társaság fő tevékenysége:

94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A Társaság további tevékenységi körei:

58.11 Könyvkiadás
58.12 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19 Egyéb kiadói tevékenység
59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
59.12 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.13 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
59.14 Filmvetítés
70.21 PR kommunikáció
70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
73.20 Piac-, közvélemény-kutatás
74.30 Fordítás, tolmácsolás
74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
78.10 Munkaközvetítés
78.20 Időszaki munkaerő közvetítése
78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás
85.52 Kulturális képzés
85.59 M.n.s. egyéb oktatás
85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

3.4 A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei TEAOR’08 megjelöléssel

47.61 Könyv-kiskereskedelem
47.62 újság-, papíráru-kiskereskedelem
47.63 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
58.11 Könyvkiadás
58.12 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19 Egyéb kiadói tevékenység
59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
59.12 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.13 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
59.14 Filmvetítés
59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása
70.21 PR kommunikáció
70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
73.20 Piac-, közvélemény-kutatás
74.30 Fordítás, tolmácsolás
74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
78.10 Munkaközvetítés
78.20 Időszaki munkaerő közvetítése
78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás
85.51 Sport-, szabadidős képzés
85.59 M.n.s. egyéb oktatás

3. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA

A Társaság határozatlan időre jött létre. Az első üzleti év a Társaság társasági szerződésének ellenjegyzésétől az év végéig tart. A további üzleti évek a mindenkori naptári évvel azonosak.
A hatósági engedélyhez kötött tevékenységek csak az engedély birtokában végezhetőek.

4. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, AZ ALAPÍTÓ TAGOK TÖRZSBETÉTJÉNEK MÉRTÉKE ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA

A Társaság törzstőkéje ………………………………………………………………………………………………………… forint, mely teljes egészében készpénzből áll.

A tagok törzsbetétei: …………………………………………………………………………………………………………………..

Minden tag saját pénzbeli betétjének egészét a bejegyzési kérelem benyújtásáig az ügyvezetőnek történő átadással a Társaság rendelkezésére bocsátja.
A pénzbeli betétek Társaság részére történő rendelkezésre bocsátását ügyvezető nyilatkozattal igazolja a cégbíróság felé a bejegyzési eljárásban.
A bejegyzést követő 8 napon belül ügyvezető köteles tagok pénzbeli hozzájárulását a Társaság bankszámlájára befizetni és ennek megtörténtét a cégbíróságnak bejelenteni.

5. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA

A Társaságot az ügyvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A cégjegyzés módja önálló.
A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégszöveg alá az ügyvezető a teljes nevét aláírja a mellékelt aláírási nyilatkozatának (címpéldányának) megfelelően.

6. A TÁRSASÁG ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY

A tagok jogait és a Társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.
A Társaság tagja üzletrészét a Társaság másik tagjára szabadon átruházhatja.
A tag üzletrészének adásvételi szerződéssel kívülállóra történő átruházása esetén a Társaság többi tagját, a Társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kívánt élni.
A Társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.

Az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházása kizárt.
Az üzletrész felosztásához minden esetben a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
A tag megszűnésével üzletrészének jogutódra átszállása kizárt.
A taggyűlés 2/3-os határozatban köteles rendelkezni az üzletrész a tag, a Társaság ltal történő megváltásáról.
A törzsbetét szolgáltatásának megfelelően az egyes üzletrészek a társasági törzstőke hányadában meghatározva a következők:

Az üzletrészek mértéke a törzstőkéhez viszonyítva …………………………………………………………………………………………………………………………………… A tagok mellékszolgáltatás teljesítését nem vállalnak – vállalnak! Pótbefizetésre a tag nem kötelezhető.

7. A TÁRSASÁG SZERVEZETE

7.1 A taggyűlés A taggyűlés a Társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer, a Társaság székhelyére kell összehívni. A taggyűlés megtartható elektronikus hírközlő eszközök segítségével is.
A taggyűlés ülései nyilvánosak.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a közhasznúsági jelentés elfogadása;
• befektetési szabályzat elfogadása;
• mindaz, amit gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: “Gt.”) 141.§ (2) bekezdése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

a) Szavazati jog, határozatképesség, határozathozatal módja A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele képviselve van.
A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, cégvezető. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A tagokat 10.000,- forintonként egy szavazat illeti meg, tehát: a tagokat megillető szavazatok száma: ……………………………………………………………………………………………………………………..

A taggyűlés határozatait – amikor a Gt. vagy a jelen társasági szerződés másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Ha a taggyűlés határozatképtelen, a megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes.

A megismételt taggyűlést az eredeti –határozatképtelenség miatt elmaradt taggyűlés időpontját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti taggyűlés meghívójával is megjelölhető.
A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

b) A taggyűlés összehívása

A taggyűlést az ügyvezető hívja össze.
A taggyűlést a társasági szerződésben meghatározottakon túlmenően össze kell hívni, ha az a Társaság érdekében egyébként szükséges.
Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a Társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, valamint, ha a Társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.
Az itt megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell a törzstőke biztosításáról, ennek hiányában a Társaság megszüntetéséről, vagy más nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulásról.
A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni.

A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie.
A taggyűlésen a Társaság tagjain kívül – szavazati jog nélkül – meghívottak is részt vehetnek, illetve a közhasznú működés körét érintő kérdésekben a taggyűlés nyilvános. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

c) A taggyűlés határozatainak nyilvántartása, a határozatok közlése az érintettekkel A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít.
A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott tag írja alá.

Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve).
A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.
A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag, illetve a közhasznú működést érintő valamennyi taggyűlési jegyzőkönyvbe és határozatba bárki betekinthet, és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet. Ha a taggyűlés a közhasznú működés körében olyan döntést hoz, mely a tagokon kívül másokat is érint, ennek rövid tartalmát az ügyvezető köteles haladéktalanul a közös honlapon megjelentetni.

d) Az elektronikus hírközlő eszközök segítségével megtartott taggyűlésre vonatkozó szabályok

A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását.
A taggyűlés a hang, hang és szöveg együttes, hang és kép együttes vagy hang, kép és szöveg együttes közvetítésére alkalmas elektronikus hírközlő eszközök segítségével tartható meg.
Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.

7.2 A Társaság ügyvezetője

A Társaság első ügyvezetője ………………….., akinek a megbízatása határozatlan időre szól.

Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.
Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt.
Nem lehet ügyvezető, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a Társaság.

Gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a Társaság ügyvezetője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági Társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. Közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság ügyvezetője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

a) Az ügyvezető jogosítványai és kötelezettségei

Az ügyvezető:
• jogosult a Társaság képviseletére és ügyeinek intézésére;
• köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a Társaság mérlegét, vagyonkimutatását;
• gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről;
• köteles a cégbíróságnak bejelenteni a Társaság társasági szerződésének módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat;
• köteles a Társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni;
• köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani;
• a Gt., és a társasági szerződés által előírt egyéb feladatokat ellátni;
• köteles a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni. A Társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.

b) Az ügyvezető felelőssége

Az ügyvezető a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a taggyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a Társasággal szemben.

8. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI

A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirat 3. Pontjában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, illetve az a Társaság vagyonát gyarapítja.

9. NYILVÁNOSSÁG, BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK, KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

9.1 A Társaság a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

9.2 A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza:

• a számviteli beszámolót;
• a költségvetési támogatás felhasználását;
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
• a cél szerinti juttatások kimutatását;
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
• – a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
• – a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a közös honlapon közzétenni.

10. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN KELETKEZETT IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS RENDJE

A társasági szerződésben megjelölt – a működéssel kapcsolatban keletkezett – azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a Társaság székhelyén, a Társaság éves mérlegét a cégbíróságon tekinthetik meg.
Az érintett kérésére a Társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni és azt aláírásával hitelesíteni.

11. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

11.1 Jogutód nélküli megszűnés

A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a Társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.
Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság Magyarországon működő, a jelen Társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (közhasznú társaság) részére adja át.

11.2 Jogutódlással történő megszűnés

A Társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.

Az új társasági törvény rendelkezésének lehetőségei:

A kötelező készpénzbeviteli-arány előírása megszűnt, tehát kizárólag aporttal is lehet céget alapítani!

A törvény rendelkezése alapján az ügyvezetés is határozhat a tevékenységi kör megváltoztatásáról, nem csak a tagdíjról!
Megszűnt az a korlátozás, mely szerint egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg vezető tisztségviselővé!

A vezető tisztségviselő megbízatását nem láthatja el munkaviszonyban, csak megbízási jogviszonyban, ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő teljes vagyonával felel a társasággal szemben.

A társasági szerződés előírhatja, hogy a társaság taggyűlése évente határozzon a vezető tisztségviselő részére megadható, az előző évre vonatkozó, teljes felelősség alóli felmentvény tárgyában.

A cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek

– Társasági szerződés elkészítésének, ügyvédi ellenjegyzésének, cégeljárásban való jogi képviseletnek a díja
– Hiteles cégaláírási nyilatkozat (aláírási címpéldány) díja
– A társaság tagjai, minden egyes pénzbeli betét legalább felét, kötelesek a társaság javára befizetni.
– Cégbejegyzési eljárás illetéke 2005. jan. 1-től 100,000,- Ft.
– Közzétételi költségtérítés 25,000,- Ft

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s